Mi tagadás, oka volt, hogy nem írtam az elmúlt időszakban. Egyrészt egy számomra fontos forrás cikinek minősítette a blogot, így, ebben a formában. Másrészt mosolyszünet volt. Mert sokszor úgy tűnik, egyszerűbb nem megbeszélni a dolgokat. Aztán ha sok ilyen nem megbeszélt kisebb-nagyobb dolog összegyűlik, valószínűsíthető, hogy eljön a pillanat, amikor egy egészen apró dolog miattBővebben: “Struccolunk”
Kategória tár:Egyéb kategória
Konzulens divat 2008 summer
Régen határozottan ragaszkodtam a szövetnadrág, fehér ing és nyakkendő kombinációhoz, mind magam, mind minden konzulensünk esetében, akik ügyféllel találkoznak. Mostanra ebből engedtem már valamennyit, mert meglepő módon maguk az ügyfelek is sokkal sportosabban öltözködnek, mint azt valaha is gondoltam volna. A minap például volt egy kis lelkiismeret furdalásom, ahogy a Nick Cave koncertet követően öltönybenBővebben: “Konzulens divat 2008 summer”
Magyarázkodom, de miért is?
A minap beszélgetésbe elegyedtem egy számomra kifejezetten szimpatikus fiatalemberrel. Ez már magában is fura, mert mostanság ritkán kötök új ismeretségeket. Az viszont kifejezetten frusztráló volt, hogy amikor ott tartottunk, hogy hol dolgozom, mondtam, hogy á, biztos nem ismered a szoftvert, ami a cégünk terméke. Mondta, hogy azért kiváncsi volna rá, melyik az:mondtam, Opteamus. Erre rávágtaBővebben: “Magyarázkodom, de miért is?”
Workaholic
Nem tudom miért, de mostanában egyre többször elgondolkodom a "mire is vágyom most igazán" kérdésen. Meglehet, hogy szegénységi bizonyítvány, de rendre arra jutok, hogy egy kellemes hegyvidéki szanatórium csendjére vágyom. Két szabad, telefon- és emailmentes hétre, ahol senki által nem zavartatva megcsinálnám azokat az Opteamus körüli munkákat, amikkel elmaradásban vagyok. Nem biztos hogy ez normálisBővebben: “Workaholic”
Időhiányban
Ismét az emberi hang szól: kevés a rendelkezésre álló 24 óra. Jelenleg két bevezetés fut párhuzamosan, bármikor szólhat egy harmadik megrendelő, hogy namosteljöttapillanat, induljunk neki, így aztán a blogírás is elmaradt. Greg is, Evetke is a munka frontján tevékenykedik. Ezen a stresszen csak a tea és az egészmogyorós keserűcsoki segíthet. Jut eszembe: jóhírünk is vanBővebben: “Időhiányban”
Múzsáim az új ügyfelek
Ami azt illeti, én is nyakig benne vagyok a munkában, az pedig mindig jót jelent. Sokadszorra vettem észre magamon, hogy egy új bevezetés kapcsán felmerülő igények inspirálnak a legjobban. Egy-egy új bevezetés kapcsán képes vagyok akár évek óta halogatott fejlesztéseket is azonnal megcsinálni, amelyeket addig alacsony prioritással fektettem. Alien fejtegette egyszer valahol, hogy a pornószakmaBővebben: “Múzsáim az új ügyfelek”
Felpörögve
Joggal kaptam feddést – most éppen – szeretett elöljárómtól, ugyanis hetek óta nem írtam a blogra. Kivételesen ez nem valamiféle lázadás vagy konfliktus megtestesülése. Egyszerűen annyi minden történt mostanában, hogy elfelejtettem eme kötelezettségemnek eleget tenni. Legközelebb gyártok is magamnak egy todo cetlit és felveszem az aktuális listámra. 🙂 Hohó, ismét előjött az ismétlődő kérdés, amitBővebben: “Felpörögve”
Milyen szép!
… jegyezte meg teljesen spontán Borcsa, akinek a minap mutattam meg, hogyan ismeri fel az Opteamus a magyarul ragozott szövegeket. Neki ez nem volt akkora újdonság, mert maguk is magyar nyelvi szótövező fejlesztésen dolgoznak, de a nyitóoldal kinézete mégis megragadta. Roland barátunk is mondta már, hogy nála egy hírlevél tipikusan olvasatlanul a kukában végzi, deBővebben: “Milyen szép!”
Iso-ra gyúrunk
Bizony, közeledik a május, amikor hőn szeretett ISO auditorunk ismételten ellátogat hozzánk,felteszi szigorú kérdéseit, mi pedig Greggel pajkosan összekacsintva sorra megválaszoljuk azokat. Persze a pajkos összekacsintás csak azután jöhet, hogy túlestünk a kötelező körökön: pénzügyi adminisztráció, munkaköri leírások, papíralapú dokumentumok – az a néhány, ami még van – bemutatása. Mert bizony ezek után hátradőlünk, Zoltán,Bővebben: “Iso-ra gyúrunk”
HOUG 2008
Már vagy négy éve nem jártam a HOUG-on, arra számítottam, hogy már csak elvétve látok ismerős arcot. Hát ehhez képest úgy éreztem magam mint a születésnapomon, ahol szépen egymás után fogadtam a vendégeket, mindenkivel elbeszélgettem 2 percet, aztán mire ezzel végeztem, már záróra is volt :))) Szóval még mindig sok-sok ismerős, döntő többségük lelkesen üdvözöl.Bővebben: “HOUG 2008”
Opteamus BLOG 