Lőj ki Greg!

Vannak ugye a klasszikus módszerek, amik alapján nekiállunk a szoftveres feladatoknak. Ezek a módszerek tipikusan években számolnak, és törekszenek az adott feladat igen nagy részletességgel való kidolgozására. Ezak a módszertanok annyira hosszú ciklusokkal dolgoznak, hogy az előálló szofver gyakran már a véghatáridőre elavul, vagy okafogyottá válik. Annyira felgyorsult a világ, hogy már a minőség csúcsánakBővebben: “Lőj ki Greg!”

Különb a Deákné vásznánál?

Épp csak készre raktam Tari Laciék Opteamusát (mellesleg rekodidő alatt), épp csak leoktattam egy komplett csoportot az Oracle Adatbázis Adminisztráció rejtelmeire négy álló napon kereszül, de a mai reggel már az autóban talált Bázakerettye felé, hogy egy újabb Opteamus installációt bocsássak útjára. Végtelenre állítom az Európa Kiadó cédét, átsuhanok az új és impozáns M7 völgyhídon,Bővebben: “Különb a Deákné vásznánál?”

Ismerőstől vásárolni…

Részemről ez azt jelenti, hogy jobban megbízom az eladóban és annak szándékaiban, viszont kicsit kevésbé a termékében. Mint amikor a szomszédasszony kínálja a sütit. Biztos lehetek benne, hogy friss és nekem szánták, de ki tudja hogyan készült… Ha elegáns cukrászdába megyek sütiért, nem vagyok benne biztos, hogy nem a tegnapit kapom-e, viszont biztos vagyok benne,Bővebben: “Ismerőstől vásárolni…”

Szerintem iszonyatosan jó

Aki a kommenteket is olvassa, annak feltűnhetett, hogyan alakul kis románcunk Tari Lacival. Blogunk mondhatni máris elérte célját, mert személyében nemhogy érdeklődőt, de minden bizonnyal vevőt is találtunk. Maga a blog mint műfaj ráadásul meg is ihletett mindkettőnket, így mostantól itt helyben nyomon követheted, hogy mire jutunk egymással, hogyan vezetünk be egy Opteamust élesben, ésBővebben: “Szerintem iszonyatosan jó”