Hoppán Gergely

Túlélőtúra

Az az igazság, hogy kicsit zaklatott vagyok. Noha elindultam jókedvűen, hogy majd ma egy teljesen szűz Opteamust varázsolok cégreszabottá, hogy szépen, magyarosan fogalmazzak… 🙂 De mire beértem, már romokban volt a lelkem. Egy figyelmetlen, csőlátású gépjárművezető majdnem elgázolt engem, a szépen, szabályosan közlekedő biciklist. Az affér után egy pillanatra megállt, majd miután látta, hogy nagyjábólBővebben: “Túlélőtúra”

Szélsszel szembe

Hogy mit ígérnek össze-vissza a kereskedőink? Evetkém te el vagy kényeztetve. Elmesélek egy tegnapi történetet, hogy belásd. Hívtam az X céget (potenciális új vevőnket), akik most szeptember elejére tervezték eldönteni, melyik CRM rendszert is válasszák. Az Opteamus mellől kiesett már minden konkurens termék az alapvetően szükséges funkciók hiánya miatt, már csak az ügyeskezű jóbarát általBővebben: “Szélsszel szembe”

Országos birodalom

Méghogy hónap dolgozója! az év sztahanovja talán… mellesleg a bohókás még egy meglehetősen enyhe kifejezés volt. Mégsem írhattam, hogy kissé bolondos… 😛 Sokkal többet agyalok azon, mit is kellene ideírni, mint kellene. Mert ugye az opteamus annyira a mindennapjaim része, hogy mindent mégsem írhatok ide. Most viszont olyan örömteli dolog történt, amit szívesen publikálok. IsmétBővebben: “Országos birodalom”

Természetesen rakoncátlan

Meglehetősen bohókás főnök?! Na, hát így lehet elbukni könnyen és gyorsan a hónap dolgozója címet… Egyebekben éppen ez a rakoncátlan emberi természet az, amivel a szoftverek tervezői nem szoktak kalkulálni. Magunk közt szólva: mi sem kalkuláltunk vele komolyan egyetlen nagyvállalatnak készített Oracle rendszerünkben sem. Ott szempont, hogy az adatmodell pontosan és redundanciamentesen lefedje az életnekBővebben: “Természetesen rakoncátlan”

A nagy találkozás

Nagyjából három éve volt az első nagy találkozás. Beléptem egy irodába, a katonai ruhát viselő, első ránézésre meglehetősen bohókás főnök körbeszaladt velem a helyiségeken. Ezek után került sor a részletesebb ismerkedésre. Rögtön megörültem, mert valami olyat láttam, amit eddig mindig hiányoltam: írásban lehetett kommunikálni a munkatársakkal egy rendszerben. Sőt, kötelező volt. Nem kellett beszélgetni, csevegni,Bővebben: “A nagy találkozás”

Santorinin kezdődött

Ez a történet Santorinin kezdődött. Tudod, ez az a kis görög sziget, ahol az ablakokat és a bútorokat kékre festik. Minden görögországi prospektus ezekkel a képekkel reklámozza magát, de ez valójában csak ennek a szigetnek a sajátja. Máris elkanyarodtam… Szóval minden nyaralásra elviszek magammal egy könyvet, amiről azt gondolom, érdemes tiszta fejjel elolvasnom. Ezen aBővebben: “Santorinin kezdődött”