Igazából nagyon kevés termék van, amelynek annyira nem számít a minősége, hogy megérné belőle a budget noname márkát megvásárolni. Az olcsó papírzsepi kidörzsöli az orrot, az orka kóla borzasztó ízű. Még amiről elsőre azt hiszem, hogy nem kell belőle minőségi, azzal is rendre ráfaragok: az olcsóbbik nylon szemeteszacskó például olyan vékonynak bizonyult, hogy szerteszét szakadt márBővebben: “Budget CRM”
Címketár:informatika
Let’s go crazy!
Persze. Lehet húzni az időt, de nem biztos hogy érdemes. Illetve rossz a szórend. Biztos, hogy nem érdemes. Egy kiéheztetett, pattanásig feszült férfi már bizonyosan csak saját magára fog koncentrálni, ha végre-valahára testközelbe kerül. A túl hosszúra nyúlt várakozás megtöri a lendületet, erodálja a rokonszenvet, megöli a kapcsolatot, még mielőtt szárba szökkent volna. Mégis, miért hezitálBővebben: “Let’s go crazy!”
Majd a webes fiú leprogramozza…
Az a jelenet szokott eszembe jutni, amikor a kislányok a születésnapjukra a régóta várt menyasszony Barbie helyett egy ugyancsak hosszúlábú, de kínai noname babát kapnak. Az ajándékozó szerint – akinek ez a barbie téma nem szívügye és nem is fog vele játszani soha – az éppen olyan jó mint a Mattel féle baba, csak sokkalBővebben: “Majd a webes fiú leprogramozza…”
Mennyibe kerül?
Miféle érdeklődő az, akinek az opteamus megnézése nélkül(!) a legelső (és gyakran egyetlen) kérdése, hogy mennyibe kerül? A soron lefékező és az ablakot letekerő hapsi "mennyi?" kérdése jut eszembe, de nem jó a hasonlat, mert igazából ott a kérdést már megelőzte a kínálat meglehetősen alapos szemrevételezése. Furcsa ez nekem. Még ha ismerem is papíron egyBővebben: “Mennyibe kerül?”
Az én bemutatóm
Egyre közeleg a kiállításunk, és én is egyre többször gondolok arra, hogyan mutatnám meg az Opteamust egy érdeklődőnek, ha egyedül találna a standunkon. Biztosan olyan oldalát mutatnám meg a rendszernek amit leginkább szeretek: hogy nem rubrikákat kell töltögetnem, hogy a jegyzeteim életre kelnek. Megmutatnám, hogy miután rögzítettem az érdeklődő céget és személyt, onnantól kezdve csakBővebben: “Az én bemutatóm”
THE Roadshow – Fasor
Régi álmom teljesült ma: tinilány hegyeknek adhattam elő a szakma szépségeiről a fasori gimnáziumban. Rájuk való tekintettel elálltam eredeti tervemtől, és végül is nem a Southpark Séf bácsijától kölcsönzött "hello kispöcsök"-kel léptem a színpadra, hanem egy puszta sziasztokkal, máskülönben nemigen változtattam a tervezett hangnemen 😉 Azt ugyan nem értettem, mi szüksége van az informatikai szakmának reklámra,Bővebben: “THE Roadshow – Fasor”
Itt is ott is amott is
Kifejezetten élvezem a munkámban, hogy nem csak kiábrándító szerverszobákban, nem csak kültelki raktérépületekben és nem csak lepukkant irodákban fordulok meg, hanem határozottan érdekes és szép helyeken is. Bárhová is sodor a munka, szívesen nézek körül az irodán kívül is, és ügyfeleim/vendéglátóim mindig szívesen körbe is vezetnek. Akárhogy is nem rajongok például az autókért, lenyűgöző voltBővebben: “Itt is ott is amott is”
Édes teher?
Egy CRM rendszer áttekinthetővé és mérhetővé teszi a kereskedelmi tevékenységet. A szoftver pontosan nyilvántartja, hol és milyen próbálkozásaink vannak, mennyi sikert, mennyi kudarcot könyvelhetünk el, melyik kollega mennyire eredményes vagy eredménytelen. A vezetőt általában le is nyűgözik azok a szoftver bemutatók, ahol a CRM rendszert felfelé ívelő grafikonokat gyártó, és a hiányosságokra piros villogással figyelmeztetőBővebben: “Édes teher?”
Én is twitter?
Megalázás a köbön! oracle.com/sun – ez állt a Sun felvásárlásáról szóló Oracle levél végén 🙂 Ez speciel olyan rövid poén, amit a Jóisten is Twitterre teremtett, nem pedig blogbejegyzésnek. Mégis itt szerepel, merthogy nem twittelek. A twittert amolyan lusta ember blogjának tartottam eddig, de ámulva látom, ahogy az aktuális megmondóemberek is rendre felhagynak a masszívabbBővebben: “Én is twitter?”
Bemutató?!
Bemutató?! Igen, igen felelte Greg az év végi őrület kellős közepén. Nem kell mást csinálnod – folytatja – mint amit máskor is, használni az Opteamust. Jó, jó, de mégis mikor és kinek és főleg hány ember előtt?- kérdeztem rémülten. Persze tudom volt már ilyen. Hogy mikor is? Á, igen, akárhogy is gondolkodom a főiskolás éveimbenBővebben: “Bemutató?!”
Opteamus BLOG 