Ügyfél újrahasznosítás?

Na jó, az előző az április elsejei bejegyzés volt – de a benne szereplő Opteamus Skynet algoritmus mégsem teljesen őrültség. Olvastam valahol egy olyan cikket, hogy az elvesztett és hűtlen ügyfelek még mindig értékesebbek, mint azok a kiszemelt hideg ügyfelek, akikkel még fel sem vettük a kapcsolatot. A mostani nehéz időkben érdemes ezzel is kalkulálniBővebben: “Ügyfél újrahasznosítás?”

Több adat, több üzlet, több pénz!

Opteamus CRM rendszerünk eddig is híres volt arról a képességéről, hogy az adatok közti kapcsolatok asszociatív felderítésével érdekes új információkat képes felszínre hozni. A sok apró cetli közti összefüggések nem egyszer szerencsés új üzleti lehetőséget fednek fel. Nyilvánvalóan minél több adat áll rendelkezésre, az elemzés annál jobb eséllyel, annál több értékes összefüggést tud előtalálni. EzBővebben: “Több adat, több üzlet, több pénz!”

Nézem a számokat

Nézem a számokat, és nem kis elégedettséggel állapítom meg, hogy hoztuk a tavalyi évet. Sőt. Nagyobb ügyfélbázissal és több aktív megkereséssel kezdünk bele az új évbe, mint tettük ezt tavaly ilyenkor. Belegondolni is szép, milyen évnek néznénk elébe egy egészségesebb piacon, egy gazdagabb időszakban… Igazából ritkán nézem a számokat, attól, hogy többet nézem őket, nemBővebben: “Nézem a számokat”

Extra munka, extra jutalom

Az milyen már, amikor az ember szülinapi tortát kap az ügyféltől?! Megmondom: nagyon jó. Érdemes amúgy minket jól tartani és okosan motiválni, mert a vidám és lelkes konzulens csodákra képes – szemben a megkeseredett és megfáradt vállalkozóval, aki jobbára csak a pénze után fut. Ahogy a vadászpilóták is extra fejadagot kapnak, úgy a jó konzulensekBővebben: “Extra munka, extra jutalom”

Megnőttünk

Hát ezt nem hiszem el. A minap egy érdeklődő azt mondta, hogy neki egy nálunk EGYSZERŰBB rendszer tetszett meg, és nem mi. Megnéztem az illető programot és hát… hmm.. szóval ízlésről ne vitatkozzunk. Viszont meglehet, hogy 10 év fejlesztőmunkája után az Opteamus valóban új evolúciós szintet ért el. Megjelentek a nagyvállalati felhasználáshoz szükséges funkciók, és a felhasználókBővebben: “Megnőttünk”

Frontvonalban

Ha extrém módon kell teljesíteni, akkor ott gyakran nincs idő a civilizált külsőségekkel törődni. Amikor nagy munkában vagyok, nem csak hogy asztalokat tudok beborítani misztikus ceruzajegyzeteimmel és kiürült kávésbögréimmel, de gyakran megesik, hogy napokig nem látok sem borotvát, sem szappant. Pontosan mint a katonák a frontvonalban – akik  minden energiájukat a küldetésre összpontosítják. Aztán majdBővebben: “Frontvonalban”

Projektzáráshoz közeledve

Egy projekt legelső megbeszélése után mindig mindenki elégedett, hogy lám csak, milyen szépen haladunk, máris kész az első megbeszélés, kész az első jegyzőkönyv, eltelt egy munkanap, és milyen szépen tartjuk a menetrendet 😀 Az is borítékolható, hogy a hosszadalmas kiválasztást követő legelső napokban még mindenki lelkesen bízik az új rendszer (és a nyakkendős kereskedők) ígéreteiben.Bővebben: “Projektzáráshoz közeledve”

Keleten felhős az ég

Régi gondom látszik megoldódni – ahogy a mellékelt ábra is mutatja. Elsősorban, az új IOS5 frissítéssel szebb, kényelmesebb naptárat kaptam az iPad táblámra, így most már rá tudtam venni magam, hogy abba vezessem a találkozóimat. Másodsorban az új IOS5 iCloud felhője automatikusan megoldja nekem, hogy a táblára rögzített naptárbejegyzéseimet az iPhone kistelefonomról is azonnal lássamBővebben: “Keleten felhős az ég”

CRM Pilvax

Már egy jó nappal előtte olyan izgatott voltam, mint egy középiskolás a nagydolgozat előtt. Illetve nem is. Ez inkább olyan randevú előtti izgalom volt, mert amíg egy jól megírt nagydolgozat legfeljebb megerősíti az eddig is kiérdemelt jegyet, addig egy jól sikerült randevú teljesen új távlatokat nyit meg. A legújabb Opteamus fejlesztések eredményét akartam megmutatni régiBővebben: “CRM Pilvax”

Ki az a John Galt?

Olvastam ezt a hamar legendássá vált "Tőlem ezért nem kapsz munkát" című Jakab Andor cikket. Most a Balaton mellett kiolvastam végre Ayn Rand Atlas shrugged (Veszett a világ) című regényét is, és az összecsengés igen komor gondolatokat ébresztett bennem. Egy pillanatra teljesen világossá vált, miért is éreztem mindig úgy, mintha térdig érő vízben futnék előre.Bővebben: “Ki az a John Galt?”