Mai szövegek régi adatbázisokban

Az adatbázis programozás egyszerű dolog, legalábbis amíg számokkal és nevekkel dolgozik az ember. Az adatbázisokat alapvetően Amerikában tervezték számok és rövid szövegek tárolására, hiszen az üzletnek alapvetően ezekre van szüksége. Legalábbis annak a klasszikus wall street-i üzletnek, ami a gazdaságot hajtotta 20 éve. Abban a pillanatban viszont, hogy Kelet-Európában mai szövegekkel dolgozol, totális rémálomban találod magad. Azonnal előbukkannak olyan problémák, amelyekkel az amerikai tervezők anno nem számoltak, és most is csak kínkeserves félmegoldásokkal próbálnak menteni a helyzeten…

Kezdjük ott, hogy mi itt, Kelet-Európában, magyar, cseh és hasonló egzotikus szövegekkel dolgozunk, amik kapásból nem tárolhatóak egy alapértelmezett amerikai Oracle adatbázisban. Sebaj, van megoldás, az UTF-8 karakterkészlet. Nagy kár, hogy ezzel rögtön óriási kavarodás jár, mert innentől kezdve egy szöveg hossza kétféle lehet, van egy valós hossza (hány betű), és egy technikai hossza (hány byte). További vicc, hogy van betű, ami 1 byte, van betű, ami 2 byte hosszat igényel. Praktikusan a TXT VARCHAR2(3) := ‘HÁZ’; deklaráció kapásból hibát ad, mert a ház technikai hossza 4 és az nem fér el egy max 3 hosszúságú változóban.  Lehet a teljes kódot revidiálni, hogy éppen hol, melyik hosszúságra van szükségünk.

Ha már hosszúság, vegyünk egy átlagos internetes cikket, vagy egy átlagos emailt. Nem tűnik hosszúnak, de az Oracle adatbázisnak mégis az, merthogy egy szöveges varchar2 adatcellába (és változóba) csak 4kb (illetve 32kb) szöveg kerülhet. Sebaj, van megoldás, használjunk LOB adattípust. Nagy kár, hogy ezzel rögtön óriási kavarodás jár, mert innentől kezdve a megszokott szöveges függvények jó fele nem működik. További vicc, hogy sok esetben maga a függvény működni látszik ugyan, de futási időben hibát ad, ha túl hosszú szöveget kap.

És ha valakinek kétségei volnának, még mindig vitathatatlanul EZ a világ legjobb és legkorszerűbb adatbázisa, ami próbál lépést tartani az új kihívásokkal. Szóval tudjátok meg, az Opteamus szép képernyői mögött véres és verejtékes programozói munka van…

Közzétéve: gergelyhoppan

Én vagyok az Opteamus rendszer büszke apukája.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: