Felújítás

Bármit építünk, az leég, összedől, azután elsüllyed, ahogy azt a Gyalog Galopp várura is elpanaszolta. De komolyan. Felépíteni valamit izgalmas, felemelő, eksztatikus, a startup sikereket hangosan ünnepeljük és imádjuk az új holmikat. Kár, hogy ez múló állapot. Minden csoda három napig tart, tíz-húsz év elég is ahhoz, hogy rá se ismerjünk arra, ami valaha csodás, vadonatúj volt. A fém elkorrodál, a falak beáznak, a jég szétfeszíti a repedéseket, a nap kiszívja a színeket. Ugyanez sokszorosan igaz a szoftverekre. Hol vannak a tíz-húsz évvel ezelőtti technológiák, amikre és amikkel építkeztünk? Hol van a floppy, a cd, a kliens-szerver architektúra, a vga monitorok? Sehol. Ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy a divatos megoldások ideje is hamarosan lejár. Hogyan lehet mégis egy lakást, egy irodát, egy szoftvert hosszú éveken keresztül szinten tartani? Kérlelhetetlen karbantartással és folyamatos fejlesztéssel. Bármilyen fárasztó vagy fájdalmas, a régi dolgokat folyamatosan a legújabbakra kell cserélnünk. A kiégett halogén izzók helyére már vadonatúj apró ledek kerülnek, a desupportált programegységeket a legkorszerűbbekkel helyettesítjük. Mindez Opteamus rendszerünkkel eddig csodával határosan, de sikerült. Most az irodán a sor. Sose adjuk fel!