Tanulni és tanítani

Mostanában sokat gondolkodom azon, vajon jó-e az a tematika, ahogyan oktatom leendő felhasználóinkat. Az ugyanis a probléma, hogy minden társaság más és más. VAnnak, akik érdeklődők, sokan viszont nyűgnek tartják, hogy a felettesük egy újabb kötelezettséget rótt rájuk.
Holnap reggel is vár rám egy kisebb társaság, akikhez álmosan megérkezem, felveszem a kedves mosolyomat, és megpróbálom elmondani, milyen előnyük származik abból, ha az Opteamust használják. Úgy hiszem, ez a legjobb módja az érdeklődés felkeltésének: megtalálni és tudatosítani a motivációt. Maximum az első két hét lehet nyűglődés, amikor még új a rendszer, rá kell állni, hogy mit, hol, hogyan lehet megtalálni, felvinni, utána már szinte rutinszerűen működik minden. És ekkor kellene elindulni a felfedezésnek, az ötletrohamnak. HOgy bizony erre is, arra is még szeretnék használni a rendszert. Ez van, ammikor tényleg megvalósul, máskor fásultan használják. Nekem az utóbbi nagy csalódás, mivel tényleg hiszek benne, hogy az Opteamus által könnyebb a felhasználó munkája, a főnök pedig egy olyan eszközt kap a kezébe, amelynek segítségével lényegesen hatékonyabb lehet az ellenőrzés és a mindennapi munka is.
Holnap nem számítok új ötletekre, hiszen az adott szervezetnél nagyon komolyan körüljártunk minden kérdést, rengeteg dolgot és cetlit hoztunk létre. Már csak apróbb finomítások jöhetnek szóba szerintem. Kicsit talán hosszúra is  nyúlt a tesztidőszak, de ez megérne egy külön blogbejegyzést.