Távoktatás

Valahol sejtettem már a legelején is, hogy ez a blog remek teret ad Gregnek a személyi kultusz építésére. sokáig meglepően visszafogott volt, ám most már azért határozottan látszik, hogy nem tagadja meg önmagát. Persze ezért (is) kedveljük, ezért tart ott ő is és az Opteamus is, ahol. Én pedig a tudta nélkül tartom magam jófejnek azért, mert a megismert gyengéit nem tárom a világ elé, nehogy azt gondolják, hogy ő ember, nem pedig szuperhős. Éppenhogy csak nem terminátor. 😀
A héten először tartottam Opteamus felhasználói oktatást Skype-on keresztül. Olyan már volt, hogy adott helyszínen összegyűlt egy kis csapat és két távol élő-dolgozó társuk nettelefonon kapcsolódott be az oktatásba. Olyan azonban most fordult elő először, hogy én otthon, a többiek is saját kis kuckójukban, s így, egymás képernyőjét nem látva tanuljuk az Opteamus használatát. Izgalmas kihívás volt. Az első fél órában – amikor még csak szoktuk a helyzetet, némi technikai nehézséggel küzdöttünk – rendesen megizzadtam. Utána már elég gördülékeny volt a dolog, lehetett feladatot kiadni, távolból ellenőrizni a létrejött cetliket, dolgokat. Hasznos tapasztalat, hogy a legjobb, ha mindenki előtt van egy gép és maga tapasztalja már az oktatás alatt is, hogy miként tudja használni az Opteamust, nem csupán meghallgatja az oktató előadását.
A héten egy másik oktatásra is elő kell készülnünk, ami azért lesz különleges, mert speciális forgatókönyvet kell rá írni, ketten adunk elő egy kedves "ősfelhasználóval".
Szóval örvendezünk vala, mert fejlődünk, van munkánk, és meglett az új szobabicikli is. 🙂