A tökéletes álláshirdetést úgy kell megfogalmazni, hogy arra az az egyetlen ember jelentkezzen, aki leginkább alkalmas a feladatra. (Az eredeti szatírában a jelöltnek nem csak hogy mérlegképes könyvelőnek kell lennie, de egy szál kötélen védőháló nélkül is át kell kelnie a szakadék felett, valamint ringbe kell szállnia egy profi boxoló ellen.) Magyarán: a jó hirdetés szándékosan és markánsan olyan kemény feltételeket támaszt, amin az alkalmatlanok eleve kiesnek, és egyáltalán mindenki, akivel csak a drága(!) időnket vesztegetnénk. Az álláshirdetéstől elvonatkoztatva, ez elgondolkodtatott. Vajon hatékonyabb-e az a marketing stratégia, ami tágabb körből próbál érdeklődőket vonzani (akik között óhatatlanul nagy számban lesznek vásárlóerő- és komoly szándék nélküliek), vagy inkább az álláshirdetések mintájára nagyon célzatosan csak a legjobb ügyfél megtalálására érdemesebb-e koncentrálni?
Te tudod a választ?
Opteamus BLOG 