Ahányszor egy komoly érdeklődő meglátja az Opteamust, azonnal vadul elkezd ötletelni, hogy mi mindent szeretne vele azon túl csinálni, amire egy klasszikus CRM program képes. Van aki az időelszámolásokat, van aki a szabadság igényléseket, van aki kontrollingot és komplett könyvelést, van aki sajtófigyelési adatokat akar az ügyfél-adatok mellett tartani, mert azonnal látja, hogy az Opteamuban irtó kényelmesen tud mindenfajta adatot nem csak berögzíteni, de vissza is keresni, akár az irodából, akár otthonról, akár menet közben. Egy részről ennek nagyon örülök, mert ez a fajta izgalom nyilván a termék dícsérete, és az Opteamus nagyon is képes ilyen pluszfunkciókat is ellátni. Másrészről viszont kevésbé örülök, amikor a lelkesedés durván elfajul, és az emberi léptékű, megvalósítható tervek (és a szerződéskötés) helyett már arról beszélünk, mik az esélyei annak, hogy az Opteamust majd integráljuk a pénzüggyel, az ALPHA és a BRAVO részleg célprogramjaival, a gyártósorral, majd az irodaház beléptető rendszerével és a kerti pázsitot locsoló robotok automatikájával. Valahogy meg kellene tanulnom kezelni azt a pillanatot, amikor az érdeklődő elkezdi túlkombinálni a dolgot, és elszakad attól a realitástól, amit a szoftver és amit a pénztárcája elbír… Ötlet?