Szemantikus web az irodában

Többen figyelmeztettek már, hogy az Opteamus-szal mi is feltaláltuk a web 3.0-t, épp utoljára a webisztán egy cikke után tette ezt egy lelkes kommentező. Az ott kialakuló diskurzus már nekem is annyira magas volt, hogy késztetést éreztem a lényeget egyszerűen megragadni… A szemantikus web ideája (majdnem utópiát írtam), az volna, hogy strukturáljuk a web tartalmát, így tegyük jobban kereshetővé, és így tudjon minden alkalmazás kommunikálni a többivel. A gyakorlatban ezt úgy képzelem el, mint a Wikipedia és a Google összeolvadását. Az új rendszer nem csak tetszőleges kulcsszavakra fog keresni és találatokat adni, de a "Bánk Bán" keresés eredményeképpen első helyen az ismert opera adatlapját fogja megmutatni, és csak ezt követően mutatja meg a rá vonatkozó anyagokat. Az adatlap tartalmát bármilyen más operákkal foglalkozó hasonló alkalmazás könnyen tudja ide feladni és innen fogadni, illetve a keresés eredménye után számos operákra értelmezhető műveletet is könnyen elvégezhetünk a "Bánk Bán"-nal – akár ezen más alkalmazások segítségével. Csakhogy…

Ez a szisztéma összwebes világméretben első ránézésre is két legyőzhetetlen akadályba ütközik:

  • A felhasználók NÉV alapján azonosítják a dolgokat. A Bánk Bán vagy a World Trade Center nevek kellően egyediek, de hogyan fogják a szemantikus weben praktikusan azonosítani és keresni a temérdek Szabó Jánost vagy akár csak az Oracle nevet, ami egyszerre jelent egy céget, annak termékét, egy mitológiai alakot, és egy szereplőt a Mátrix filmtrilógiában? Nem tudom elképzelni, hogy lehet a HOMONIMÁK problémáját a világ összes adatára vonatkozóan, ugyanakkor praktikusan megoldani.
  • A szemantikus weben lévő tartalomnak SZABVÁNYOSAN strukturáltnak kellene lennie, hogy a hőn áhított mindenirányú adatcsere és kompatibilitás megvalósulhasson. Jól láthatóan viszont a világ egyáltalán nem a szabványokon alapuló tömegtermelés, hanem a kisszériás egyedi gyártmányok irányába halad.

Meggyőződésem, hogy ezekre a problémákra soha nem lesz jó megoldás, viszont mindkét probléma lényegét pusztán a méretben látom: a sok adatban és a sok üzleti szereplőben. Ha a méretet lecsökkentjük egyetlen közepes méretű közösség (tipikusan egy vállalat, vagy részleg) szintjére, akkor ezek a problémák azonnal megoldhatóvá válnak. Ezt gondoltuk, amikor csapatmunka és CRM rendszerünk, az Opteamus tervezését elkezdtük…

A név alapú azonosítás lehetséges – beleértve a homonimák és a szinonímák kezelését is – ha az ismert dolgok (névvel és adatlappal rendelkező fontos entitások) száma a százezres nagyságrendben marad, ami a magyar cégek majd mindegyikére igaz (kivételek a milliós ügyfélállományú közműcégeket). Egy közösségen, egy cégen belül kínkeservesen, de megoldható a szabványosítás is, akár azzal a nem túl elegáns huszárvágással, hogy egyetlen gyártó termékeit használjuk. Egy vállalati közösségen belül használt, böngészőn keresztül, platformfüggetlen, bárhonnan elérhető adatbázis alapú alkalmazás, amely hordozza a fenti  jegyeket (gondolok itt elsősorban a Google minőségű szabad keresésre és a Wikipédia minőségű maximális rendezettségre), és ami radikálisan túllép a megszokott desktop office alkalmazások sémáin – pontosan meg tudja valósítani, amit a szemantikus webtől világméretekben elvárunk. Sejthető, hogy nem a levegőbe beszélek – Opteamus nevű rendszerünket pontosan ilyenre terveztük, és lelkes szemtanúk szerint bőven és legfőképpen jól használhatóan kimerítjük vele a működő web 3.0 alkalmazás fogalmát. Ami pedig ennél is szebb, felhasználóink fizetnek a szoftért, és szívesen használnak minket.

Jó látni, hogy a web 2.0 és a web 3.0 elvei alapján igenis lehet működő, nem csak nonprofit közösségi, de akár üzleti célú alkalmazást is készíteni. Határozott cél volt, hogy ne egy laborkörülmények között működő "érdekes" szoftvert készítsünk valamilyen teória igazolására, hanem egy kiválóan és praktikusan használható, felhasználójának és gyártójának egyaránt forintban mérhető hasznot hozót. Amikor a féltucat dobozos CRM rendszert is megnéző hallgatóság azt mondja a bemutatóm után, hogy egyöntetűen és egyértelműen beleszerettek a szoftverünkbe – akkor azt kell higgyem, hogy sikerült.

Közzétéve: gergelyhoppan

Én vagyok az Opteamus rendszer büszke apukája.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: